Szabályzat

Edzések

Hétfő 18.30 - 20.00
Csütörtök 18.30 - 20.00

Testnevelési Egyetem (TF)

Budapest, XII. kerület, Alkotás u. 44.
Barakk épület

 

Részletek

Az iskola szabályzata

  1. A foglalkozásokon mindig időben, ápoltan jelenjen meg.
  2. Mindig szabályos uniformisban és védőfelszerelésben gyakoroljon.
  3. Terembe való be-, és kilépéskor mindig hajoljon meg.
  4. Viselkedjen mindig fegyelmezetten.
  5. Tilos a karba, illetve zsebre tett kéz, továbbá a rágógumi, a dohányzás, és alkoholfogyasztás.
  6. Tisztelettel közeledjen a Si-Fu-hoz és a Si-Hing-hez, használja a hivatalos megszólítást.
  7. Köszöntse a Si-Fu-t és a Si-Hing-et tradicionális meghajlással.
  8. Hibáinak kijavítását mindig köszönje meg.
  9. A foglalkozásokon tilos óra, nyaklánc, gyűrű és egyéb balesetveszélyes tárgy viselete.
  10. Ne gyakoroljon edzőharcot felügyelet nélkül.
  11. Gyakorolja szorgalmasan és soha ne felejtse el a technikákat.
  12. A tanult technikákat csak szükség esetén használja a rászorulók és önmaga védelmében
  13. Legyen barátságos és segítőkész társaival.
  14. Soha ne sértse meg a Wing Tsun tekintélyét.
  15. A tandíjat minden hó tizedikéig fizesse be.
  16. Ha a tagnak bármilyen problémája van a klubbal, vagy a társaival kapcsolatban, köteles a központ felé jelezni.
  17. Azt a tanítványt, aki többször és szándékosan megsérti az iskola szabályait, eltanácsoljuk az iskolából!

Öltözék

Hagyományos, az elért fokozatnak megfelelő Wing Tsun uniformis (fehér póló - ötödik fokozattól fekete szegéllyel - nyomott fekete felirattal, fokozatjel, fekete kung-fu nadrág, fehér zokni, fekete kung-fu cipő).

Megtekintés, kipróbálás

Az edzéseket bárki, akit érdekel, megtekintheti. Az első edzés mindenkinek ingyenes, mondhatni próbaedzés. A tanuló két hónap után léphet be az egyesületbe (az edzéseket addig is látogathatja és a havi tandíjat is fizetnie kell), amennyiben ezt ő és az instruktor is jónak látja. Az ekkor kapott tagsági igazolvány jogosítja fel vizsgázásra, szemináriumokon, táborokon való részvételre.

Tréningek

  • Az első részben formagyakorlatot és bázistechnikákat gyakorlunk. A formagyakorlat rendszerbe gyűjti az adott fokozathoz tanulandó mozdulatokat, de emellett bemelegítésre is szolgál. A bázisgyakorlato k a tanult technikák, csiszolására szükségesek. Ezek a mozdulatok az edzés első 30 percét teszik ki. Itt épít a tanuló pontos alapot a későbbi harci gyakorlatokhoz.
  • A második részben (45- 50 perc) páros harci és önvédelmi gyakorlás folyik. Itt különböző támadó szituációkra gyakorlunk védekezéseket, ellentámadásokat.
  • A harmadik részben reflex és erőfejlesztő gyakorlatokat végzünk.

A tréningen három csoportban gyakorolnak a tanulók ( kezdő, középhaladó, haladó), így mindenki tudásának megfelelő partnerrel edzhet.

A három iskola tanulóinak lehetőségük van arra is, hogy a másik két helyszínen is edzhessenek külön tandíj befizetése nélkül, így akár minden nap ott lehetnek iskoláinkban a még gyorsabb fejlődés érdekében.

A tanítványnak lehetősége van edzésen kívüli továbbfejlődésre is:

  • Különóra
    Különórán az oktató csak egy tanítvánnyal foglalkozik, javítja mozdulatait. Így a tanuló gyorsabban halad a tananyag elsajátításában. Ideje kb.:60 perc
  • Kiscsoportos tréning
    Kiscsoportos edzésen a tanult mozdulatokat védőfelszerelésekkel úgymond szabadon gyakoroljuk. Sok a földharc, szabadharc, zsákolás, pontütőzés. Ez kb. 3 órás.
  • Szemináriumok
    A helyi szemináriumokat Si fu Máday Norbert (7. mesterfokozat) vezeti. Két nap alatt három edzésen és a vizsgán lehet részt venni.
  • Edzőtáborok
    Minden évben három edzőtáborunk van. Ez egy hét alatt intenzív, napi 2-szer 3 órás edzést jelent.

Vizsgák

A WingTsun kung-fuban 12 tanulófokozat van, melyekért vizsgázni a félévente esedékes területi szemináriumokon, illetve a nyári edzőtáborokban lehet. Az elért fokozatról a tanulók diplomát kapnak. A fokozatot a ruhára varrt szilvavirág alakú fokozatjel jelzi.

Mesterfokozatból szintén 12 van. A 10. már nagymesteri fokozat, a 11.-et a visszavonuló nagymester kapja, a 12. csak posthumus adható, jelképezvén, hogy mindannyian csak törekszünk a tökéletességre, de életünkben el nem érhetjük azt.

Az első négy mesterfokozatot elérőket technikusoknak, az 5.-8. fokozat közöttieket gyakorlóknak nevezik. Az EEWTO-ban mesterfokozatra személyesen Leung Ting nagymester előtt kell vizsgázni. A sikeresen vizsgázó angol és kínai nyelvű diplomát kap.

Fokozatrendszer

Tanuló-fokozatok

1.fokozat: föld, mag

1-4.fokozat - kezdő:

  • Fehér WT póló
2.fokozat: kezd feljönni a Nap
3.fokozat: még feljebb a Nap
4.fokozat: legfentebb a Nap
5.fokozat: rügy

5-8. fokozat - középhaladó

  • Szegélyes WT póló
  • Si-Dai megszólítás
6.fokozat: levél
7.fokozat: a víz, öntözés
8.fokozat: a termés, szilva
9. fokozat:

9-12. fokozat - haladó:

  • A fokozatok a nemesfémeket szimbolizálják
  • A 12. a mester-jelölt fokozat
10. fokozat:
11. fokozat:
12. fokozat:

Mesterfokozatok

I.mesterfokozat
  • fekete alapon arany színű a szilvavirág
  • fekete nadrág
  • fekete póló, fehér felirat, fekete mesterköpeny fehér megkötővel
II-IV.mesterfokozat
  • piros csíkok a nadrágon
  • piros írás és szegély a pólón
  • fekete mesterköpeny piros szegélyekkel és megkötővel
V-VIII.mesterfokozat
  • vastagabb piros csík
IX- mesterfokozat
  • a piros csíkok helyett sárga csíkok

Elnevezések

A következőben leírt elnevezések főleg a Magyar Wing Tsun Egyesület diákjai számára kerülnek ide!

I. Családfa

  1. Ng Mui: alapító apáca (az 5. nővér)
  2. Yim Wing Tsun: tanítvány (a stílus névadója)
  3. Leung Bok Chau: Yim férje (sókereskedő)
  4. Leung Lan Kwai: növénytermesztő orvos
  5. Wong Wah Bo: színész (a Vörös Bárkán)
  6. Leung Yee Tai: matróz - hosszúbot használata
  7. Leung Jan(Leung Chan): orvos, "a kung fu királya"
  8. Leung Bik-----| Leung Jan fiai
  9. Leung Tsun---|
  10. Chan Wan Shun: pénzváltó (nagy fizikumú)
  11. Si-Jo YipMan
  12. Si-Jo Leung Ting
  13. Si-Fu Máday Norbert
  14. A tanuló Si-Hing-je vagy Si-Mei-je

II. 5 öreg mester

  • Ng Mui
  • Chi Shin
  • Pak Mei
  • Fung Dotak
  • Miau Hin

III. Elnevezések

  • Wing Tsun = gyönyörű tavasz
  • Kung Fu = kemény munka
  • Shaolin = kevés erdő
  • Kuen = ököl
  • Kwok Sat = harcművészetek összefoglaló neve
  • Chi = belső energia
  • Chi-Kung = belső energiára épülő "munka", légzésgyakorlat

IV. Vezényszavak

  • Hoi-Ma = alapállás felvétele
  • Yue-Pei = vigyázz állás
  • Sau-Chung = harci kéztartás
  • Sau-Sik = kezeket leengedni a test mellé (forma végén)

V. Az öt legfontosabb erő

  • Yuen-dai-lik: könyökerő
  • Yan-Cheung-lik: puha tenyérerő
  • Cheung-kiu-lik: hosszú híderő
  • Siu-kiu-lik: rövid híderő
  • Kwai-dai-lik: térdösszetartó erő

VI. Wing Tsun Kung Fu Terminológia

B

  • Bart -Cham- Dao = Kések nyolc vágása
  • Biu-Tze-Sau = Repülő ujjak keze
  • Bong-Gerk = Szárny láb
  • Bong-Sau = Szárny kéz
  • Boon-Huen-Sau = Félkörző kéz

C

  • Chum Kiu = Híd keresés (2. forma)
  • Chang-Sau = Ásó kéz
  • Cheung-Kiu = Hosszú híd
  • Chi-Dan-Sau = Egy kezes tapadás
  • Chi-Gerk = Tapadó lábak
  • Chi-Kwan = Tapadó botok
  • Chin-Gum-Sau = Elöl lehulló kéz
  • Chi-Sau = Tapadó kezek
  • Chuen-Sau-Kiu = Döfő kéz felülre
  • Chung-Sum-Sin = Középvonal

D

  • Dai-Bong-Sau = Alsó bong sau
  • Dai-Wong-Cheng = Alsó fekvő tenyér
  • Ding-Jarn = Lefogó könyök

F

  • Fak- Sau = Vágó kéz
  • Farn-Cheung = Megfordított tenyér
  • Fook-Sau = Megragadó kéz / fogó kéz
  • Fai-Gerk = Ostorozó láb
  • Fong-Lam-choi = Főnix szemütés

G

  • Gaun-Sau = Hasító kéz
  • Gerk = Láb
  • Gnoi-Moon = Külső kapu
  • Gum-Sau = Lehulló kéz

H

  • Hau-Gum-Sau = Hátsó lehulló kéz
  • Hau-Jarn = Hátsó könyök
  • Hoi-Ma = Alapállás felvétele
  • Huen-Bo = Körlépés
  • Huen-Dao = Körző kések
  • Huen-Got-Sau = Körző-vágó kéz
  • Huen-Sau = Körző kéz

J

  • Jik-Cheung = Egyenes tenyér
  • Jik-Chan-Gerk = Egyenes rugás
  • Jum-Sau = Lerakó kezek
  • Ju-Sun-Kuen = Cserélő ököl (ökölütés fordulással)
  • Ju-Sun-Ma = Forduló állás
  • Ju-Sun-Gum-Sau = Oldalra elfordított lehulló kéz
  • Juen-Sun-Gerk = Ferdedöfő rugás
  • Jut-Sau = Letakaró kéz

K

  • Kau-Bo = Megkerülő lépés
  • Kau Sau = Megkerülő kéz
  • Kiu-dai-Kuen = Híd alatti ököl
  • Kop-Jarn = Könyök a fejen túl
  • Kuen = Ököl
  • Kuo-Sau = Követő kéz /szekciók sorrendben gyakorlása
  • Kwai-gerk = Térdrűgás
  • Kwai-jarn = Térdelő könyök
  • Kwan-sau = Forgó karok

L

  • Lan-Sau = Reteszelő kéz
  • Lap-Sau = Megragadó kéz
  • Lat-Sau = Szabad kéz
  • Lat-Bo = Szabad lépés
  • Lau-Sau = Merítő kéz
  • Lin-Wan-Kuen = Láncütés
  • Look-Dim-Boon-Kwun = Hat és fél pontos bot

M

  • Man-Sau = Kereső kéz
  • Mui-Fa-Chong = Szilvavirág alakú fabábú
  • Muk-Yan-Chong = Fabábú (bábúnak használt cölöp)
  • Muk-Yan-Chong-Fa = Fabábú forma

N

  • Nau-Sau = Tekerő/csavaró kezek
  • Nuk-Sau = Kilengő kezek /szekciók technikáinak gyakorlása tetszőleges sorrendben
  • Ng-Lui-Kuen = Öt mennydörgő ököl

O

  • Oi-Moon-Huen-Sau = Kifelé körző kéz

P

  • Pak-Sau = Toló kéz
  • Pai-Jarn = Vágó könyök
  • Pow-Pai-Cheung = Törzset tartó tenyér
  • Poon-sau = Átöntő kezek
  • Pow-Chui-Kuen = Felfele emelkedő ököl

S

  • Saam-Kok-Bo = Háromszög alakú lépés
  • Saam-Pai-Fut = Háromszoros üdvözlés/imádkozás Buddhához
  • Saam-Sing-Chong = Három csillag fabábú
  • Sat-Geng-Sau = Torkot metsző kéz
  • Sau-Chung = Harci kéztartás
  • Sau-Sik = Kezek vigyázz állásba (leengedése)
  • Sei-Ping-Ma = Lóállás
  • Siu-Nim-Tau = Kis ötlet/Kis gondolat/Kis betekintés -1. forma

T

  • Tan-Sau = Kéregető kéz
  • Tie-Sau = Felemelkedő kéz
  • Tien-Kiu-Kuen = Ugró ütés
  • Tut -Sau = Szabadító kéz

W

  • Wong-Cheung = Fekvő tenyér
  • Wong-Cheng-Gerk = Oldal rugás
  • Woon-Sau = Cserélő kezek
  • Wu Sau = Védő kéz

Y

  • Yan-Cheung (Jik-Cheung) = Egyenes tenyér ütés
  • Yat-Chi-Chung-Kuen = Nap alakú ököl ütés
  • Yee-Chi-Kim-Yeung-Ma = Kettes alakú befele fordított állás
  • Yue-Pei = Vigyázzállás

VII. Kínai számok

  • 1 Yat
  • 2 Yee
  • 3 Saam
  • 4 Sei
  • 5 Ng
  • 6 Look
  • 7 Chat
  • 8 Bart
  • 9 Gou
  • 10 Sap
  • 11 Sap-Yat
  • 12 Sap-yee
  • 20 Yee-sap
  • 30 Saam-sap
  • 100 Yat-baak

VIII. Családrendszer a Wing Tsun-ban

  • To-Swain legfiatalabb, családon kívüli (to-dai tanítványa)
  • To-Dai tanuló, fiatalabb testvér
  • Si-Dai tanuló, fiatal testvér
  • Si-Mei legidősebb leány testvér
  • Si-Hing legidősebb fiú testvér
  • Si-Fu Apa, tanár
  • Si-Mo Si-fu felesége
  • Si-Kung Nagyapa
  • Si-Jo Dédapa

A név

A Wing Tsun Kuen elnevezés "Gyönyörű Tavasz Öklé"-t jelent.

Wing Tsun-nak hívták azt a kínai hölgyet, akiről a rendszer a nevét kapta.

Mi a Wing Tsun?

A Wing Tsun kung-fu egy olyan tudományos alapokon nyugvó tradicionális kínai harcművészeti rendszer, amely forradalmian új közelharci technikái révén esélyt ad a gyengébbnek is egy szabad küzdelem során.

A Wing Tsun a több mint 365 különféle stílus közül az egyetlen, melyet nő alapított, átmenetet képezve a kemény és lágy stílusok között.

Főbb jellemzői:

  • Túlnyomórészt egyenes vonalú mozgások, követve a mottót: "két pont között a legrövidebb út az egyenes"
  • Viszonylag kevés, csakis harcban alkalmazható technika,
  • Alacsony, veszélyes rúgások,
  • Egyidejű rugalmas, engedékeny védekezések, és
  • Erős, rendkívül dinamikus támadások,
  • Közelharci technikái bármilyen helyzetben alkalmazhatóak,
  • A gyenge pontokat támadja, hatékony önvédelmet biztosít,
  • Nem igényel különleges erőt és hajlékonyságot,
  • Mindenki számára gyorsan és könnyen elsajátítható
  • A technika és a logika által győz.
  • A Wing Tsun Chi Sau kétszer olyan gyors, mint a vizuális reakció.

A gondolkodás:

  1. Az ember leghatékonyabb fegyvere az agy. A Wing Tsun nem pusztán technikák sorozata, hanem a gondolatok fizikai (kézzel és lábbal való) megnyilvánulása.
  2. A támadó mindig erősebb! A Wing Tsun minden egyes mozdulata erre a gondolatra épül, s az alábbi pontokban is végig ez a gondolat érvényesül.

Az emberi anatómia:

  1. A Wing Tsun harcos mindig az ellenfél gyenge pontjait támadja (szem, torok, ágyék), hiszen ezek azok a testrészek, melyeket nem lehet megedzeni.
  2. Minden ember különböző adottságokkal rendelkezik (férfi-nő, gyenge-erős, merev-hajlékony), de a legügyesebb ember is előbb-utóbb megöregszik. A Wing Tsun-hoz nem kell különleges testi adottság, bárki bármilyen korban elsajátíthatja.
  3. Az apáca elvetette az állatok utánzásán alapuló mozdulatokat, mondván, az embernek ember módjára kell küzdenie. (Hisz az embereknek nincsen mancsuk, mint a tigriseknek; méregfoguk, mint a kígyóknak, stb.)

A matematika és fizika törvényei:

  1. A Wing Tsun a védekezéshez az ellenfél erejét, lendületét veszi kölcsön, s fordítja vissza a támadóra.
  2. Minden technika a lehető legegyszerűbb módon történik. Két pont között a legrövidebb út az egyenes, és ami a legegyszerűbb és legrövidebb, az a leggyorsabb!

Páratlan tanítási program:

  1. A Wing Tsun tanítása nemzetközileg egységes tanterv alapján történik.
  2. Ez a tanítási rendszer olyan, mint a nyelvtanulás.

Az első formagyakorlat az ABC: itt tanulják meg az alapokat.

A második forma a SZAVAK-hoz hasonlatos: az alapokat technikai kombinációkká tudja alakítani a tanuló.

A Chi-Sau (tapadós kéz) tréning pedig a NYELVTAN-hoz hasonló: a technikai kombinációk itt már folyamatos mozgássá alakulnak.

A szabad küzdelem pedig a FOLYÉKONY BESZÉD-del egyenértékű: a tanult technikákat bármilyen körülmények között képes alkalmazni a tanuló.

Chi Sau tréning:

A Wing Tsun legendás gyakorlatsorozata, mely magyarul "tapadós kezeket" jelent. Tudományosan bebizonyított tény, hogy bőrünk érzékelése sokkal gyorsabb, mintha előbb a szemünkkel érzékelnénk, és csak azután jutna el az inger az agyunkba. A Wing Tsun a közelharcra épül, s a kis távolság miatt nincs mindig idő a szemmel való érzékelésre. Különösen nagy szerepet kap ez sötétben, szűk helyen való harcnál, illetve ha szemünk véletlenül megsérült a harc során.

"A Kung-fu maga az élet. Az élet maga a Kung-fu."